A látás csökkent, fejfájás. Milyen okai lehetnek a látászavarnak?

Az aurajelenségek alatt, vagy azok után egy órán belül kezdődik a fejfájásos szakasz, amit hányinger, hányás, fényérzékenység, hangérzékenység, a látás csökkent kísérhet. Ez a szakasz akár teljesen el is maradhat.

Az IHS szerint aurás migrénről akkor beszélhetünk, ha: múlékony látás- érzés- és beszédzavarok jelentkeznek a tünetek perc alatt alakulnak ki, vagy múlnak el.

Ezt sok betegnél nem migrénes fejfájás követi, amit nem kísérnek migrénre jellemző tünetek. Többnyire férfiaknál fordul elő. Az idő múlásával a rohamokból elmaradhat a fejfájás az öregedés során.

Az egyik leggyakoribb panasz: a fejfájás

Ez a tünet gyakrabban érint egyes családokat. Emellett kómáig menő öntudatzavar, láz és zavartság is megfigyelhető. A családi halmozódást akkor ismerik el, ha egy első- vagy másodfokú rokonnak szintén ilyen migrénje van. Nem is találtak olyan géneket, amiket felelőssé lehetne tenni ezért a formáért.

Gyakorisága összehasonlítható a családban halmozódó hemiplégikus migrénnel. Ez a típus férfiakban gyakoribb.

Mi okozhat látászavart?

Jellemző tünetei eltérhetnek a többi aurás migrénétől; jellemző a szédülés, a fülcsengés, a hallás- és beszédzavar, a kettőslátás és más látászavarok mindkét szemben, ataxia, öntudatzavar vagy egyidejű kétoldali paresztéziák.

Csak a szem mozoghat függőlegesen Bickerstaff-Szindróma. Az aura és a fejfájás kétoldali.

Retinális migrén[ szerkesztés ] A retinális migrén a féloldali látászavarokról ismerhető fel, amiket migrénes fejfájás kísér, vagy követ egy órán belül. Rohammentes időszakban fokozott szédülési hajlam fejmozdításokra, de a szédülés fejmozdítás és szemmozgás nélkül is jelentkezhet mozgó tárgyak látásától, akár tévénézéstől a látás csökkent. A látás csökkent panasz fejfájás bizonytalanságtól a több napig tartó erős szédüléses rohamig fokozódhat.

Fülzúgás, fülcsengés társulhat hozzá, de a szédüléses roham nem jár feltétlenül egyidejű fejfájással. Mivel heves szédülést más, sokszor súlyosabb, vagy másként kezelendő betegségek is okozhatnak, a vestibularis migrén csak azok kizárása esetén mondható ki.

Valószínűsített migrén[ szerkesztés ] Az IHS valószínűsített migrénről beszél, ha a roham egy kritérium híján megfelel valamelyik migréntípusnak.

Akkor is valószínűsíti a migrént, ha ugyan minden kritérium teljesült, fejfájás a beteg a roham előtt olyan és annyi gyógyszert vett be, amik önmagukban is fejfájást válthatnak ki.

Mi okozhat látászavart?

Gyakran az aura nélküli migrén szövődménye, és növekvő számban jelentik. Ettől el kell különíteni a látás csökkent gyógyszerek által kiváltott krónikus fejfájást, amit például a fájdalomcsillapítók túladagolása okozhat. Migralepsia[ szerkesztés ] A migralepsia migrén által okozott epilepsziás rohamot jelent. Az aurafázist egy órán belül epilepsziás roham követi. Az aurás migrén szövődménye, amit feltárja a migrén és az epilepszia közötti bonyolult kapcsolatot.

Az aura egy óránál tovább is eltarthat. A migrén képalkotó eljárásokkal kimutatható bevérzéseket okoz az agy egyes területein. Fejfájás rizikófaktorai a dohányzás és a túlsúly.

50 látás elvesztése nélküli perzisztens aura[ szerkesztés ] Az infarktus nélküli perzisztens aurát az egy hétnél hosszabb migrénes tünetek jellemzik maradandó agykárosodások nélkül.

Az auratünetek kétoldaliak.

Nyitólap » Rendelési idők » A Szem betegségei » Az öregszeműség Az öregszeműség Az öregszeműség latin neve presbyopia az emberi szem alkalmazkodó képességének korral járó, természetes megváltozása. Alapja, hogy a szemlencse az életkor növekedésével lassan, fokozatosan elveszti rugalmasságát, így közeli fókuszáló képessége folyamatosan csökken. A tünetek, a korábban szemüveg nélkül, vagy az egyébként használt szemüvegükkel, közelre jól látó pácienseken éves kor körül kezdődnek, egyénenként eltérő időben. Eleinte inkább a délutáni, esti órákban, majd később az egész nap során fejfájás a közeli tárgyak fókuszálási problémája illetve az apróbb betűk olvasási nehézsége, melyek a mindennapi munkavégzést is nehezítik. Hosszan tartó közeli munkavégzés esetén akár fejfájás is jelentkezhet.

A migrénnel neurológusok és fejfájás ambulanciák foglalkoznak. Egy pillanat alatt kezdődő fejfájás, bénulás, zavarodottság, egyik szemre kiterjedő látásvesztés, görcsrohamok, tarkómerevség, kettőslátás, egy óra alatt nem múló aurajelenség esetén fejfájás orvoshoz kell fordulni.

A kivizsgálás alapját a belgyógyászati, neurológiai és szemészeti vizsgálat jelenti. Az eredmények függvényében további vizsgálatok végezhetők, többek között nyaki röntgen a csigolyaelváltozások, nyaki ultrahang a nyaki erek vizsgálatához, EEG az epilepszia kizárásához.

• Mi okozhat látászavart?
• A fejfájás és típusai - HáziPatika
• Videók Homályos látás Homályos látás során látásunk élessége nem megfelelő, nehezen fókuszálunk.
• Migrén – Wikipédia

Szükség esetén koponya MRI és speciális agyi keringési vizsgálat is végezhető, sok más egyéb mellett. Az esetleges rizikófaktorok pld. Javaslat: Fejfájásos panaszok esetén forduljon családorvosához!

Az egyik leggyakoribb panasz: a fejfájás A fejfájás okát gyakran igen nehéz meghatározni. Szerencsére egyre korszerűbb vizsgálati módszerek állnak rendelkezésünkre. A fájdalommal kapcsolatban mindig fontos tisztázni, hogy egy másik betegség tüneteként jelentkezik-e másodlagos fejfájásavagy a fejfájás maga a betegség.

A korai kivizsgálással jobb gyógyulási esélyei vannak! Orvosa munkáját könnyíti, ha pontosan, rendszerbe szedve leírja, majd vizsgálata során elmondja fejfájásának jellegzetességeit, esetleges kiváltó tényezőit! Fejfájás esetén orvosi javaslat nélkül ne gyógyszerezze magát! Migrénes roham[ szerkesztés ] A migrénrohamok mechanizmusa még nem egészen ismert.

A migrén kialakulását több egymást kiegészítő elmélettel a látás csökkent. Ezekben az elméletekben fontos szerephez jutnak a különféle ingerületátvivő anyagok, mint a szerotonina glutamáta nitrogén-monoxid és a CGRP.

Vaszkuláris elmélet[ szerkesztés ] A vaszkuláris elmélet azon a megfigyelésen alapszik, hogy a migrénes roham alatt az agy véredényei kitágulnak. A háromosztatú ideg az innen kapott információkat a nucleus spinalis nervi trigemini alsó részébe szállítja.

Ezt teszik felelőssé a fájdalomért. A kísérő tünetekért a háromosztatú idegből a hipotalamuszba és az érzőkéregbe jutó információkat hibáztatják.

A fejfájás és típusai

A vaszkuláris elmélet megmagyarázza a a látás csökkent fejfájás lüktető természetét. Ezt támogatja az a megfigyelés, hogy az értágítók szintén kiválthatnak migrénes, vagy ahhoz hasonló fejfájást. Ilyenek az anyarozs-alkaloidák, a triptán és a CGRP-receptorantagonisták. Mivel a vaszkuláris elmélet nem magyarázza meg az összes kísérőtünetet, ezért a migrén nem tekinthető tisztán vaszkuláris eredetű betegségnek.

Izgatási elmélet[ szerkesztés ] A rendszeres migrénrohamokat átélő betegekben az agy nyakszirtlebenyének fokozott ingerlékenységét is megfigyelték. Ez vezetett az izgatási elmélet feltevéséhez. Ezt az okozza, hogy nagy mértékben bocsátódnak ki káliumionok a sejt közötti állományba.

A káliumionok depolarizálják az agykéreg egyes területeit. A migrénes aurát fejfájás látókéregre kiterjedő depolarizációval hozták összefüggésbe.

A migrénes fejfájás a legegyszerűbben a háromosztatú ideg érző magjainak egy részébe jutó ingerülettel magyarázható. A migrénes és az epilepsziás roham keletkezése és terjedése közötti hasonlóságot is ez az elmélet írja le a legjobban. A neurogén gyulladás elmélete[ szerkesztés ] A neurogén gyulladás elmélete azon alapul, hogy a háromosztatú ideg végződései a migrénes roham alatt gyulladásközvetítő anyagokat bocsátanak ki. Ezek az anyagok központi szerephez jutnak a steril neurogén gyulladás kiváltásában és a masztociták aktiválásában.