Hirtelen szédülés látásvesztéssel. Szédülés felálláskor - Az ortosztatikus hipotónia
Tartalom
Látászavar, szédülés? Okozhatja a magas vérnyomás
A forgó szédülés vertigo igen ijesztő, gyakran a beteget ágyba kényszerítő, rohamszerűen fellépő tünet. A belső fülben található egyensúlyozásért felelős szerv hosszabb-rövidebb működési zavara áll a hátterében.
Közismert formája az úgynevezett tengeri betegség, vagy repülőgépen utazáskor a fel- és leszálláskor jelentkező rosszullét. E szédülés-formát jellegzetesen hányinger, hányás, izzadás, vérnyomás ingadozás, igen rossz közérzet kíséri.
Rendszeres jelentkezése a BPPV kórkép. Gyakran társul középfül gyulladáshoz, felső légúti hurutos megbetegedésekhez. A becslések szerint minden ötödik páciens esetében BPPV kórkép áll fenn, aki vertigo-val fordul orvoshoz.
Bármely életkorban előfordulhat. Általában a fej helyzetének speciális változásai váltják ki. Leginkább akkor fordul elő, ha felfelé vagy lefelé fordítjuk fejünket, leülünk, lefekszünk vagy amikor megfordulunk az ágyban. A fül szerepe a BPPV szédüléses betegség esetében A fül belsejében van egy apró szerv vestibularis labirintus3 hurok alakú struktúrát tartalmaz, melyek folyékony és finom, hajszerű érzékelőkkel vannak ellátva és figyelik a fej forgását.
Látásromlás, életlen látás, rövidlátás, távollátás, retina-leválás (ujmedicina, biologika)
A fülben lévő egyéb szervek figyelemmel kísérik a hirtelen szédülés látásvesztéssel mozgását — felfelé és lefelé, jobbra és balra, oda-vissza, valamint a fej gravitációs helyzetét. Ezek a szervek olyan kristályokat tartalmaznak, amelyek érzékennyé teszik a gravitációt.
Az egyensúlyozó szerv ödémája a kiváltó tényező ezt vírusfertőzés, vérkeringési zavar és még olyan ritka kórkép is, mint az otosclerosis is okozhatja.
Migrén, mentális betegségek
A BPPV tünetei szédülés — mint ha forognánk, vagy körülöttünk forogna hirtelen szédülés látásvesztéssel bizonytalanság, egyensúly elvesztése hányinger, hányás A BPPV tünetei hirtelen jelentkeznek és általában kevesebb, mint 1 percig tartanak. A tünetek és a tüneteket kiváltó tevékenységek személyenként eltérőek lehetnek, de leginkább a fej mozdításakor jelentkeznek, ritkábban sétálás vagy állás közben, vagy esetleg rendellenes, ritmikus szemmozgáskor.
Mikor javasolt orvoshoz fordulni?
