Endo Uromed Dr. Papp Ferenc

Urológiai magánrendelés

RENDELŐINK∶
| KECSKEMÉT | SZEKSZÁRD | KISKUNFÉLEGYHÁZA |

    Rövid szakmai életrajz:

  • 1982-ben szereztem általános orvosi diplomát a Debreceni Orvostudományi Egyetemen.
  • 1982. október 1-én álltam munkába a Bács-Kiskun Megyei Kórház Urológiai Osztályán Kecskeméten.
  • 1986. novemberében tettem szakvizsgát urológiából.
  • 2002. júliusában neveztek ki fõorvosnak, 2005. januárjában osztályvezetõ helyettesnek.
  • 2006. január 1-tõl a Tolna Megyei Önkormányzat „Balassa János” KórházaUrológiai Osztálya osztályvezetõ fõorvosának neveztek ki.
  • Elvégzett mûtéteim száma eddig 10000.
  • Tagja vagyok a Magyar Urológus Társaságnak és az Európai Urológus Társaságnak.
  • Rendszeresen veszek részt hazai és külföldi kongresszusokon, továbbképzéseken.
  • Elõadásaim, tudományos publikációk száma közel 100.
  • 2011. január 1-tõl visszatértem Kecskemétre a Megyei Kórház Urológiai Osztályára.

    Fõ szakmai érdeklõdési területek:

  • endourológia
  • urológiai onkológia
  • urológiai infekciók

Tevékenységünk:

Kecskeméten és Szekszárdon nyugodt, kulturált környezetben, jól felszerelt magánrendeléseken elõre egyeztetett idõpontban várjuk a hozzánk forduló pácienseket.

Fõ tevékenységünk a húgyúti rendszer akut és krónikus gyulladásainak, a merevedési zavaroknak a diagnosztikája és kezelése, a vese és prosztata daganatok, a vesekövesség, valamint a külsõ nemi szervek elváltozásainak diagnosztikája. Lehetõség van a mûtéti beavatkozást igénylõ elváltozások akár egynapos sebészet keretén belüli megoldására is.

A vese betegségei|A húgyhólyag betegségei|A prosztata betegségei|A here és mellékhere betegségei|A hímvessző betegségei

 A vese betegségei

Gyulladás

Legjellemzõbb a vesemedence gyulladás.

Tünetei: deréktáji fájdalom, magas láz, hidegrázás, elesett állapot, vizelési panaszok.
Kivizsgálás: fizikális vizsgálat, hasi ultrahang vizsgálat, vizelet általános és bakteriológiai vizsgálat.
Kezelés: ágynyugalom, bõ folyadékfogyasztás, masszív, lehetõleg célzott antibiotikus th. A panaszok fokától függõen sokszor kórházi kezelést igényel!

Daganat

A vesének vannak jó- és rosszindulatú daganatai. A leggyakrabban elõforduló, és legnagyobb jelentõséggel bíró rosszindulatú vesedaganat a vesesejtes rák. Az összes felnõttkori daganat 3%-át teszi ki, elõfordulása a 60-70 éves korosztályban a leggyakoribb. Az ultrahang vizsgálatok elterjedése következtében sokszor véletlen leletként kerül felismerésre, egyre gyakrabban a fiatalabb korosztály körében.

Tünetei: véres vizelet, fogyás, tapintható hasi terime, visszatérõ lázas állapot, vérszegánység, fáradékonyság.
Kivizsgálás: fizikális vizsgálat, hasi ultrahang és CT vizsgálat, bizonytalan esetekben MRI.
Kezelése mûtéti, illetve elõrehaladott esetekben a mûtétet követõ gyógyszeres kezelés.

 

Vesecysták

A vesékben nagy számban fordulnak elõ cysták, folyadékkal telt hólyagok. A veseparenchymából kidomborodó, egy vagy több változó nagyságú, vékony falú, meszesedést nem tartalmazó cysta a veseállományt nem károsítja, veszélyt nem jelent. Beavatkozásra akkor van szükség, ha növekszik,és ezáltal panaszt okoz. Méreténél fogva deformálhatja a vizeletelvezetõ rendszert, pangást tarthat fenn.

Kivizsgálás: hasi UH , esetleg CT vizsgálat.
Kezelése: a nagyméretû cysták ultrahang vezérléssel végzett punkciója, vagy laparoszkópos cystafal rezekció.
Létezik egy öröklõdõ cystás veseelváltozás, a policystás vese. Az apró cysták sokasága tönkreteheti a vese állományát, veseelégtelenséghez vezethet. Rendszeres urológiai és nephrológiai gondozást igényel.

 

Vesekövesség

A vesekövesség a húgyúti rendszer 3. leggyakrabban elõforduló betegsége. Kialakulásában legtöbbször anyagcserezavar, a helytelen táplálkozás, valamint sok esetben anatómiai elváltozás áll. A vesekövek a vese papillákon, a vese kelyheiben keletkeznek, és onnan a vesemedencébe, majd méretüknél fogva a vesevezetékbe juthatnak. Panaszt – a vesegörcsöt az okozza, hogy a kõ lezárja a vese üregrendszerét, a vizelet elfolyását akadályozza, és ez a vese feszülésével, fájdalommal jár. A fájdalom jellemzõen deréktájról indul, és a lágyékba, hólyagtájba, herékbe, szeméremtestbe sugározhat. A vesegörcsöt hányinger, hányás, borzongás, hidegrázás, verejtékezés, a bélmûködés leállása, vérvizelés kísérheti. A panaszok nagysága sok esetben nem mindig áll egyenes arányban a kövek méretével és a helyzet súlyosságával.

Kivizsgálás: fizikális vizsgálat, hasi ultrahang vizsgálat, röntgen vizsgálatok.
Kezelése függ a kövek elhelyezkedésétõl, méretétõl, számától, a beteg, valamint az ellenoldali vese állapotától. A húgyúti kövek igen nagy része spontán távozik. A kõtávozást elõsegíti a sok mozgás, bõ folyadékfelvétel, fájdalomcsillapítók és görcsoldók.

A pangó vizelet okozta lázas szövõdmény esetén a vizelet deviálására –belsõ sínezésre, vagy külsõ drainálásra van szükség. Kõmentesítésre csak a gyulladás megszûnte után van lehetõség.
20 mm nagyság alatti vese-, valamint vesevezetékben elhelyezkedõ, spontán nem távozó kövek esetében a lökéshullám kezelés (ESWL) az elsõ választandó megoldás.
Anatómiai rendellenességek, nagyobb kõméret, a lökéshullám kezelések után visszamaradó kövek esetén endoszkópos kõeltávolítást végzünk. Nyílt mûtét ma már csak szövõdmények esetén megengedett!

 

Húgyhólyag betegségei

Hólyaghurut

Akut és krónikus formáját különböztetjük meg. Elõfordulása nõkben jóval gyakoribb, mint a férfiaknál. Kialakulását nõknél az anatómiai helyzeten túl hormonális hatások, nõgyógyászati gyulladások, a sexuális élet befolyásolhatja. Férfiaknál önállóan ritkán fordul elõ, gyakran a prosztata elváltozása, hólyagkövesség állhat a háttérben.

Tünetei: gyakori, fájdalmas, sokszor sürgetõ vizelési ingerek, borzongás, alhasi fájdalom, gyakran szemmel látható véres vizelet ürítés.

Kivizsgálása: fizikális vizsgálat, hasi ultrahang vizsgálat, vizelet általános és bakteriológiai vizsgálat.
Kezelése: bõ folyadékfelvétel, antibiotikum, görcsoldók (Nospa)

Krónikus hólyaghurut esetében a tünetek mérsékeltebbek, viszont igen hosszú ideig képesek fennállni, és kezelés nélkül nem szûnnek meg. Kialakulásukban nõknél hormonhiányos állapot, a kismedencei szervek elõzetes sugárkezelése, sexuálisan aktív nõknél a partner prosztatagyulladása játszhat szerepet. A megfelelõ kezelés kiválasztása céljából minden esetben részletes kivizsgálást igénylõ megbetegedés a krónikus hólyaghurut.

Hólyagdaganat

A férfiaknál háromszor gyakoribb megbetegedés, mint nõknél, leggyakoribb a 6.-7. évtizedben. 50 év alatt ritkán találkozunk vele. Legfontosabb rizikófaktora a dohányzás.
Felületes és izominvazív formáját különböztetjük meg.

Tünetei: fájdalmatlan, szemmel látható véres vizelet, mely sokszor minden kezelés nélkül elmúlik. Tünete lehet még a fájdalmas, sokszor kínzó, gyakori vizelési inger.

Kivizsgálás: fizikális vizsgálat, vizelet vizsgálat, vizelet cytológia, hasi ultrahang vizsgálat,urográfia, CT vizsgálat, hólyagtükrözés (cystoscopia).
Kezelése: elsõ lépésként húgycsövön keresztüli mûtét (TuTUR) elvégzése szükséges. A szövettani vizsgálat dönti el, hogy a daganat felületes, vagy az izomréteget is beszûri. A felületes hólyagdaganatoknál lehetséges egy ismételt, ún. „biztonsági TUR”, és helyi immunkezelés, míg a távoli áttétet nem adó, izomréteget beszûrõ daganatok esetén a hólyag eltávolítása lehet a megoldás. Kimutatható áttétek esetén kemoterápia és sugárkezelés jön szóba.

A húgyhólyagdaganat fájdalmatlanul, alattomosan jelentkezik, elsõ jele a véres vizelet lehet. A véres vizelet –fõleg dohányos embereknél- azon urológiai tünetek közé tartozik, melynek tisztázása alapvetõ fontosságú, nagyon komolyan kell venni, mert a daganat korai felismerése és kezelése sokszor életmentõ lehet!

 

 

Prosztata betegségek

Prosztatagyulladás

A prosztatagyulladás igen gyakori megbetegedés, a férfiak csaknem fele betegszik meg élete során benne. Tünetei és lefolyása alapján akut és krónikus formáját különböztetjük meg.

 

Akut prosztatagyulladás

Tünetei: magas láz, hidegrázás, elesettség, gyakori, fájdalmas vizelési ingerek, végbéltáji teltségérzés.

Kivizsgálás: fizikális vizsgálat, hasi UH, vizelet általános és bakteriológiai vizsgálat, laboratóriumi vizsgálatok.
Kezelés: ágynyugalom, masszív antibiotikus kezelés.

Krónikus prosztatagyulladás

Tünetei: gyakori, fájdalmas vizelési inger, tompa deréktáji, alhasi, herékbe, a makkba sugárzó fájdalmak, gáttáji diszkomfort érzés. Gyakran társul sexuális zavarokkal – korai magömlés, erektilis zavarok.

Kivizsgálása: fizikális vizsgálat, vizeletvizsgálat, ultrahang vizsgálat.
Kezelése: elhúzódó, sokszor hónapokig tartó antibiotikus és gyulladás gátló kezelés, mely kiegészíthetõ különbözõ növényi eredetû gyógyhatású készítményekkel.

 

Jóindulatú prosztata megnagyobbodás (BPH)

Az idõskorú férfiak betegsége, melyet a prosztata jóindulatú megnagyobbodása okoz. A vizelési zavart a prosztata tömegének növekedésekövetkeztében a húgycsõben kialakuló mechanikus elzáródás okozza. A prosztata tömege érdekes módon sokszor nincs arányban a vizelési zavarokkal.

 

Tünetei: legyengült vizeletsugár, akadozó vizelet, éjszakai vizelés, hólyagtáji teltségérzés. A panaszok kezelés nélkül fokozódhatnak, és vizeletelakadás is felléphet.

Kivizsgálása: fizikális vizsgálat, ultrahang- és vizeletvizsgálat, vizelési zavarokkal kapcsolatos kérdõív kitöltése. Ez utóbbi pontos képet ad arról hogy a beteg panaszait hogyan éli meg.
Kezelése: a panaszok és a visszamaradó vizeletmennyiségtõl függõen gyógyszeres vagy mûtéti megoldás lehetséges.

A gyógyszeres kezelés elsõsorban tüneti (un. Alfa-blokkoló kezelés). Amûtéti megoldás húgycsövön keresztül, endoszkóppal történik. Ritkán, igen nagyméretû prosztata esetében a nyílt mûtét is választható.

 

Prosztata daganat

A prosztatarák a leggyakrabban diagnosztizált daganat a férfiak körében, de csak minden 8. igazolt prosztatarákos beteg hal meg benne. Boncolási adatok szerint már a 3. évtizedben kimutathatók daganatsejtek a prosztatában, az 5. évtizedben már több, mint 30%-ban.

Kezdetben tüneteket nem okoz, így csak szûrõvizsgálat során kerül felismerésre. A szûrõvizsgálat alapja a prosztata specifikus antigén (PSA) meghatározás.

Tünetei: kezdetben elsõsorban irritatív tünetek jelentkeznek- gyakori, sokszor parancsoló vizelési ingerek formájában. Elõrehaladottabb stádiumban nehézvizelés, szakaszos vizelés, csontfájdalmak is felléphetnek.

Kivizsgálás: fizikális vizsgálat, PSA meghatározás,h si és rektális ultrahangvizsgálat. Amennyiben a fenti vizsgálatok alapján felmerül a prosztata daganat gyanúja, szöveti mintavételt –biopsziát kell végezni a prosztatából. A végsõ diagnózist csak szövettani vizsgálat alapján lehet kimondani. A szövettani lelet birtokában állapotfelmérést kell végezni –CT, MRI, csontizotóp vizsgálat, mely a további kezelést meghatározza.
Kezelése: szervre lokalizált esetekben a mûtéti, vagy sugárkezelés a beteg teljes gyógyulását okozhatja. Elõrehaladott folyamat esetén gyógyszeres, esetleg sugárkezelésre van lehetõség, mely végleges gyógyulást nem okoz.

 

 

 

 

A here -mellékhere betegségei

Heredaganat

Elõfordulása fiatal felnõttkorban 18-40 év között a leggyakoribb.

Tünetei: a here fájdalmatlan megnagyobbodásával jár, húzó érzéssel a herezacskóban, tompa deréktáji fájdalommal. Az esetek kis hányadában mellékhere gyulladás képét utánozhatja.

Kivizsgálás: fizikális vizsgálat, ultrahang vizsgálat, valamint tumormarkerek meghatározása.

Kezelése: amennyiben felmerült a daganat alapos gyanúja, azt minden esetben a here eltávolítása követi. A diagnózist, ezáltal a további kezelést a szövettani vizsgálat határozza meg. Az esetek egy részében a here eltávolítása után nincs szükség további kezelésre. A többi esetben nemzetközi protokollok alapján történik a betegek kezelése. A heredaganatos betegek gyógyulási aránya meghaladja a 90%-ot.


Herevisszértágulat

Anatómiai okokból elsõsorban baloldalon jelentkezõ elváltozás. A bal here elhasznált, vénás vére nem közvetlenül jut a fõ gyûjtõérbe, hanem a bal vese vénáján át, mely a here vénákban pangást idéz elõ.

Tünetei: tapintható terime a bal herezacskóban a here mellett, mely fájdalommal nem jár.

Kivizsgálás: fizikális vizsgálat, here ultrahang, esetleg Doppler vizsgálat.
Kezelése: mûtéti megoldás, laparoszkóppal vagy nyílt mûtéttel, ez utóbbi helyi érzéstelenítésben is elvégezhetõ.

 

Herevízsérv

A herevízsérv a here burkai között felszaporodó savós folyadék felszaporodása következtében jön létre, melynek hátterében gyakran a mellékhere gyulladása áll.

Tünetei: a herezacskó megnagyobbodik, nehézzé válik.

Kivizsgálása: fizikális vizsgálat és here ultrahang vizsgálat.
Kezelés: Mûtéti megoldása javasolt, amennyiben az elváltozás mérete vagy a tömlõ feszülése zavaró lenne.

 

Mellékhere gyulladás

A mellékhere gyulladás gyakran társul más urológiai kórképpel, vagy alakulhat ki húgycsövön keresztül végzett beavatkozások után, illetve hólyag katéter viselés mellett.Akut és krónikus formáját különböztetjük meg.

Akut mellékhere gyulladás
Tünetei: a mellékhere fájdalmas megnagyobbodása, melyet magas láz, hidegrázás kísérhet, a beteg elesett állapotba kerül. Nemritkán vizelési panaszok társulhatnak hozzá.

Kivizsgálás: fizikális vizsgálat, ultrahangvizsgálat, vizelet általános és bakteriológiai vizsgálata, laboratóriumi vizsgálatok.
Kezelése: ágynyugalom, a here felpolcolása, jegelése, masszív, lehetõség szerint célzott antibiotikus kezelés. Amennyiben a beteg késve fordul orvoshoz, vagy a kezelés nem megfelelõ, gyakran mellékhere tályog alakul ki, mely a here és mellékhere mûtéti eltávolítását vonja maga után.

A krónikus mellékhere gyulladás
Tünetei: sokkal enyhébbek, általában prosztatagyulladás áll mögötte, vagy a nem teljesen gyógyult akut gyulladás okozhatja. Elsõsorban a fájdalom a jellemzõ, a gyulladásos tünetek minimálisak.

Kezelése hasonló a krónikus prosztatagyulladáséhoz. Amennyiben a panaszok a kezelés ellenére sem csökkennek, a mellékhere mûtéti eltávolítása szóba jön.

 

 

A hímvesszõ betegségei

Fitymaszûkület

A fityma szûkülete lehet veleszületett, valamint szerzett. Az elváltozás következtében a makk nem fér át a fitymanyíláson, ennek következtében a fityma nem húzható hátra. Kisgyermekeknél gyakran észlelhetõ ez a jelenség, melynek gyakran nem a fityma szûkület, hanem a fityma bellemeze és a makk hámjának összetapadása az oka (adhesio cellilaris). Az elváltozás könnyen megoldható, azonban meg kell várni, hogy a kisgyermek "ágytiszta" legyen, ne viseljen pelenkát.

A valódi fitymaszûkület (phimosis) mûtéti megoldást igényel. Gyermekkorban altatásban, felnõttkorban helyi érzéstelenítésben végezzük a mûtétet, egynapos beavatkozás keretében.
Relatív fitymaszûkületet okozhat a rövid fék. Együttlétek alatt a fék berepedhet, masszív vérzés léphet fel. A seb hegesedéssel gyógyul, mely következtében a fék még rövidebb lesz, így még könnyebben berepedhet.

Kezelése: helyi érzéstelenítésben a fék bemetszése.

A szerzett fitymaszûkület valamilyen kísérõ betegség következtében alakul ki. Sokszor a cukorbetegség elsõ jele lehet, de gyulladás és daganat is állhat az elváltozás mögött!

A fityma gyulladása

A fityma és makk gyulladásával minden eseten ajánlatos orvoshoz fordulni, mivel sokféle megjelenése van. Banális elváltozástól kezdve a cukorbetegség, esetleg daganat kezdeti formája állhat mögötte. Amennyiben helyi kezelésre nem változik, körülmetélés elvégzése válhat szükségessé.

A hímvesszõ rosszindulatú daganata

Az idõsebb korosztályban fordul elõ elsõsorban.
Kialakulásában fitymaszûkület következtében fennálló krónikus gyulladás, valamint vírusfertõzés (HPV) játszhat szerepet.

Minden, a fitymán vagy a makkon észlelt daganatgyanús elváltozással mihamarabb szakorvoshoz kell fordulni. Elsõ lépésben mintavétel szükséges, a további kezelést a szövettani vizsgálat eredménye határozza meg.

A hímvesszõ jóindulatú daganata

Legjellemzõbb a Peyronie- betegség (IPP), mely a barlangos test kötõszövetes tokjának ismeretlen eredetû , körülírt megvastagodása. A kezdetben tapintható csomó merevedéskor fájdalmassá válhat, és a hímvesszõ görbületét okozhatja. Ez utóbbi olyan fokú lehet, mely a közösülést is megakadályozhatja. Kezelése kezdetben gyógyszeres, amennyiben nem változik, akkor mûtéti megoldás szükséges.